Feketetói vásár

Egy vásár, amely nemzetközi szinten mozgat meg tömegeket. Egy vásár, mely kultúrsokkban részesíti a látogatókat. Egy vásár, ahol mindent megkapunk, amire nincs szükségünk.

A következőkben a fent említett vásárról fogok írni, mely több mint 200 éves múltra tekint vissza, valamint annak minden pozitív és negatív velejárójáról, persze mindezt néprajzos szemmel.

Körösfeketetó (Negreni) Erdélyben, Kolozs megyében fekszik. Amint átkelünk a Királyhágón, ez a második falu, a Sebes-Körös partján. (Kolozsvártól 80 km-re)

Minden év október második hétvégéjén Feketetón történik valami. Az autósok nemcsak egyszerűen áthajtanak a falun, jóval a sebességkorlát felett, hanem emberek ezrei keresik fel a községet, hogy pénzüket otthagyva elmondhassák: „Jártam a feketetói vásárban.”

Nekem is így esett a dolog. Immáron harmadszor kerekedtem útnak, hogy a Sebes-Körös két partján olyan dolgokat láthassak, melyek Kolozsváron a monostori blokkok között, sőt még a Mărăști-piacon sem lelhetők fel. A jelenség hivatalosan négy napot tart, ám sokan már a hét elején kiköltöznek. Továbbá az utolsó napot követő hétfőn kerül megrendezésre az állatvásár.

Én vonattal kísérletem meg az vásárra való eljutást, ami nem kis vállalkozás, mivel a szerelvény vagy megáll Feketetón, vagy nem. Ezen októberi négy napban meg kellene állnia, ám a CFR sokszor részesít minket meglepetésekben.

Tehát szerencsém volt, és a vonat megállt. Az első kép, ami a megérkező szeme elé tárul, az egy hatalmas, rendezetlen, füstölő, jobban megnézve még hatalmasabb, emberekből és sátrakból álló, mindenféle hangot kiadó valami, a gyönyörű dimbek’ és dombok lábánál.

A feketetói vásár…

Közelebb merészkedve, a kép nemhogy tisztul, hanem még zavarosabbá és füstösebbé válik. Ilyenkor ajánlatos beülni az első büfésátorba és inni egy sört, hogy átvegyük a hely hangulatát. Miután megtörtént a felocsúdás, tiszta fejjel, ám annál nyitottabb szemmel indulhatunk útnak, hogy kísérletet tegyünk a piac bejárására.

Napjainkra nemzetközi szintűvé nőtte ki magát. Jó számmal találkozni mindenféle emberrel az öt kontinens bármely részéről, akik csak azért szálltak repülőre, hogy megláthassák a feketetói ,,csodát”. Nagyon jó példa ezen esemény arra, hogy milyen jól megférnek egymás mellett a különféle népek, akár különféle pénznemeikkel együtt.

A szervezett szervezetlenség

A kirakodóvásár, mint miden ilyesfajta rendezvény egyrészt a fejetlenség netovábbja. Ha valakinek túl nagyok a higiéniás elvárásai, akkor nem Feketetó a legjobb hely számára, mivel a toalett használat kérdése lehet, hogy a legutolsó, amit a vásár szervezői napirendi pontként felvethettek, persze ha egyáltalán léteznek ezek a személyek. Ugyanakkor megfigyelhető egyfajta önszerveződés az árusok részéről. Területileg jól elkülönülnek egymástól a különféle kereskedők, különféle árucikkeikkel együtt. Továbbá etnikai csoportosulások is észlelhetők, akár magyarok, akár románok részéről, bár ezen tekintetben nem lehet éles határokat húzni.

Az ételárusok egy külön ,,negyedet” alkotva csábítják a látogatókat, akik a döntésképtelenség kútjában fulladozva hozzák meg utolsó lélegzetvételükkel a döntést, hogy parasztcsorbát egyenek-e, vagy gulyást, majd a második kolbász legyen-e, vagy miccs, végső soron pedig a legnagyobb dilemma, hogy a sör csapolva, vagy üvegből éri-e meg jobban.

Kultúrák találkozása és ütközése

A feketetói vásár jóllehet Románia, Erdély lenyomata, annak minden szépségével és problémájával. Rengeteg féle ember, s azok kultúráinak egyvelege. Mikor az üzlet lebonyolítása érdekében a román magyarul beszél, a magyar románul, a gábor-cigányok pedig az előző két nyelvet kiegészíthetik akár egy szláv nyelvvel, maguk között persze cigányul folyik a társalgás.

Számtalan emberi sorssal találkozhatunk, melyek jobbára hervasztó jelenségek. Itt gondolok a mezítláb szaladgáló cigánygyerekekre, a leprát idéző bőrbetegséggel küzdő kéregetőre. No, de a vásár mindenkié, ahogy a döntés is, hogy ellátogatunk, melynek hozadékai az utóbb leírtak.

Gáborok

A feketetói forgatag talán legfontosabb és legjellegzetesebb ,,szereplői” a gábor-cigányok. Az emberek, akiknek a fátum megíródott a fogantatás pillanatában. Az asszonyok, akik színes szoknyáik mögé burkolva óvják titkaikat. A férfiak kiknek széles karimájú kalapjaik alatt maga az üzleti szellem melegágya nyugszik. S gyermekeik, akik korán felnőve ugranak bele viseletükbe, mely igen nehéz és áldozatos életet von maga után.

Székiek

A vásár másik legközpontibb figurái a széki emberek. Azok az emberek, akik évszázadok óta híven őrzik kultúrájukat, magyarságukat, mára idegen tengerben maradva. Ezt a csodás, példamutató életvitelt tapasztalhatják meg a kirakodóvásár látogatói. A ,,széki negyedben” a gasztronómián át a viseletdarabok megismerésén keresztül a széki muzsikáig, rengeteg helyi értékkel találkozhatunk, a fehér fejkendővel fedett barázdált asszonyarcok, asszonysorsok gyűrűjében.

Minden is van

A vásár, ahol mindent lehet kapni, főként olyan portékákat melyekre az égvilágon semmi szükségünk. Az árucikkek nagy része régiség, ócska holmi, így ha olyan termékre van szükség, melyeket már nem gyártanak, akkor Feketetó a legjobb hely.

Sok hervasztó jelenség szemtanúi lehetünk, például, ahogyan a szakértelemmel nem rendelkező kereskedők egyes tárgyakkal, műtárgyakkal bánnak. Na de mit lehet tenni ellene? Hát megvenni.

Letűnt kor

A vásáron való részvétel egyfajta időutazás. Olyan emberekkel, mesterekkel találkozhatunk, akik már párjukat ritkítják. Ilyen szakemberek példának okáért a teknővájók (teknősök). Gyakorolhatjuk azon képességünket is, amelyet sem a Kolozsvár, sem más város boltjaiban nem lehet alkalmazni, ez pedig az alkudozás. Nagyon szórakoztató látvány, amikor két cigány ember tenyerükbe köpködve próbálja megkötni az üzletet.

Változások

A körösfeketetói vásár nagyon jól szemlélteti a társadalmi változásokat. Azt, hogy milyen volt régen egy vásár, és milyen most. Az árucikkek felhígultsága tükrözi az emberek igényét, helyzetét.

A vásár egyik szeglete jobban jellemezhető a bazár kifejezéssel, ahol megtalálható a ringlispíl, a vattacukor és mindenféle szórakoztató eszköz, termék a fiatalok számára.

Összességében elmondható, hogy a Körösfeketetón évente egyszer megrendezésre kerülő őszi vásár, így 2018-at lassan átugorva igazi kuriózumnak számít, mivel egy olyan világot idéz, amely már nem létezik, ám páran még maradtak ebből a letűnt korszakból, és évente egyszer összegyűlnek, hogy mindenki a magáét hozzátéve megalkosson számunkra, a ma emberének egy régi, tradicionális, egyszerű négy napos ,,életet”.

Takács Zoltán

néprajz szak, II. év

 Fotók: Takács Zoltán