Gondolatok az első évfolyamról

Amikor megszületünk, egy keretek által határolt világba érkezünk. Családi hátterünk, vallásunk, etnikai hovatartozásunk csak néhány azok közül, amik meghatározzák mindennapi gondolkodásunkat. Néprajzosnak lenni többek között azt jelenti, hogy nem csak ezeken a kereteken át látjuk a világot, hanem észleljük, azt is, ami a kereteken kívül van. Ezeken a kereteken túlpillantva próbáljuk most megfogalmazni azt, hogy mit jelent számunkra kezdő néprajzosnak lenni.

1. Képes vagyok az ő nyelvén beszélni

Magyarországiként Erdélybe látogatva kihívást tud jelenteni gyakran saját magam megértetése, például a boltban, vásárláskor. Akkor már egy fokkal jobb dolgom van, ha a bolti eladó beszél magyarul. Ám ilyenkor is elő szokott fordulni, hogy a szókincseink nem fedik egymást, nem azonosak. Néprajzosként előnyben érzem magam ilyen helyzetekben azzal szemben, aki esetleg nincs tisztában a tájnyelvi eltérésekkel, és ebből adódóan nem is nyitott arra, hogy a másik félt megértve, vagy hozzá alkalmazkodva igyekezzen megtalálni a másikkal a közös hangot. Én az ilyen helyzeteket ráadásul mindig örömmel fogadom, mert játéknak élem meg. És sokszor kapok pozitív visszajelzést is a másik féltől, akinek a szülőföldjére jőve hajlandó és képes vagyok az ő nyelvén beszélni.

2. Szabad házasság az élettel és a világgal

Félelmetesen csodálatos az ember. Félelmetes az, hogy mindünk fejében más-más keretek élnek, más gondolatok, más meggyőződések és ezt mindenki el is hiszi. És csodálatos az, hogy még mindig él ember a Földön és nem öltük halomra egymást, s nem veszünk halálosan össze, például azon, hogy milyennek kell lennie a mákos tészta izének. A fejemben jelenleg olyan kép van, hogy a néprajzi látásmód olyan, mint egy szabad házasság az élettel és a világgal. A házasságban is a felek, főleg miután kiismerik egymást, ritkán értenek egyet, és mégis tudnak egymás mellett élni, jó esetben úgy, hogy még szeretik is egymást. Néprajzosnak lenni egy olyan játékos derűt jelent, hogy e sok keret között, e nagy zűrzavarban kíváncsiak és nyitottak maradunk egymásra, mint két jó házasfél, hogy a nagy veszekedések után, mivel mi se tudunk teljesen elfogulatlanok lenni, könnyebben kiegyezünk egymással, és jön a nagy kibékülés és békeidőszak. 

3. Ami neked egyértelmű, az nem mindenkinek

Néprajzosnak lenni azt jelenti, hogy figyelni a környezetre és összhangban létezni vele. Észrevenni azt, hogy ami neked egyértelmű, az nem mindenkinek az. Legnagyobb tömegben is figyelni a környezetedre, megtalálni azt a kis belső csendet. A reggeli buszon, amikor többszörösen is meg van sértve a személyi tered, nem elbújva telefonozni, hanem megfigyelni a környezetedet. Ki mivel foglalkozik az utazás közben, telefonját nyomogatja, vagy éppen kifele néz az ablakon, és alig várja, hogy ki tudjon szabadulni innen. Megfigyelni, ki mit árul el magáról az öltözködése által, milyen felekezetű, honnan származik. Elvégre a néprajzos lét egyik eleme a környezet megfigyelése.

4. Betekintést lehet nyerni az életük egy részletébe

Akkor jöttem rá, hogy szerintem mit jelent néprajzosnak lenni, amikor egy órák közti szüneten azt vettem észre, hogy figyelem ki hogyan és miről beszél. Ezáltal betekintést lehet nyerni az életük egy részletébe, rájöhetünk milyen kép is él bennük a világról, hogy hogyan gondolkoznak a körülöttük lévő dolgokról.

 ● 

Az előzőekben négy apró, de annál inkább fontosabb történetet láthattunk, keretet négy különböző személytől, melyek a maguk kis részleteivel megmutatják, milyen egy adott kereten belül látni a világot. Néprajzosnak lenni jó. Néprajzosnak lenni élmény, kíváncsiság. Néprajzosnak lenni egy móka. Úgy látjuk a kereten belüli világot, ahogy más nem. Így ismerünk meg minél több dolgot, így válunk képessé színesebben látni a világot. Mi próbáljuk látni a fától az erdőt!

Írta: Bakos Réka, Bálint Mihály, Beke András, Gedő Tibor első éves néprajz szakos hallgatók, valamint Linczényi Laura, az ELTE BTK Erasmus hallgatója

Szakmai irányító: dr. Szabó Á. Töhötöm

     Fotó: Beke András, I. év néprajz szak